INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBA NEM JEGYZETT TÁRSASHÁZAK

A Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala határozatával a társasház bejegyzése iránti kérelmét elutasította, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra III/16. sorszám alatt feljegyezte. A benyújtott fellebbezést elutasította a másodfokú hatóság, és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.XII.23.315/2010/34. számú részítéletével és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 44.Pf.638.990/2012/6. számú részítéletével megkereste az elsőfokú hatóságot, hogy az Ingatlanra társasházat jegyezzen be. Az elsőfokú hatóság hivatkozott számú határozatával a bejegyzés iránti kérelmet elutasította figyelemmel arra, hogy „a mai napig nem csatolták a hatályos jogszabályoknak megfelelő földhivatali záradékkal ellátott szintenkénti alaprajzot, mely a javított ítéletben foglaltakkal egyezik, valamint a keretbiztosítéki jelzálogjog átjegyzésére vonatkozóan javított ítéletet”. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta hivatkozással arra, hogy „az ügy továbbra is az adott eljárásban nem pótolható, az Inytv. 39. § (3) bekezdése szerinti hiányosságokkal bír, amely hiányosságok a fellebbezési eljárás során sem kerültek pótlásra”.

Jelenleg a másodfokú döntéssel kapcsolatban felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ugyanakkor az ingatlan és az eljárásban részt vevő tulajdonosok az ügyészséget is megkeresték.

Az érintettek hivatkoztak különösen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) a megkeresés benyújtásakor hatályos alábbi rendelkezéseire:

8. § Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére – ha törvény másként nem rendelkezik – csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor.

26. § (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni.

26. § (8) Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni.

29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

30. § (1) Bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság vagy hatóság jogerős és végrehajtható határozata, ha bejegyezhető jogra, illetve tényre vonatkozik.

32. § (1) Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,
b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,
c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,
d) a jog vagy tény pontos megjelölését,
e) a jogváltozás jogcímét,
f) z érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát,
g) szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

34. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

39. § (1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van – ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától számított tizenöt napon belül kell kiadni.

(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,
a) a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni,
h) az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni.

Az Inytv. 26. § (1) bekezdése határozottan különbséget tesz a kérelemre vagy megkeresés alapján induló eljárások között, amelyek közül az eljárásban megkeresés alapján indult az ingatlan-nyilvántartási eljárás.
Az Inytv. a kérelemre vagy megkeresésre induló eljárások között különbséget tesz mind a benyújtandó okiratok, hiánypótlás és egyéb eljárási szabályok tekintetében, amelyet egyébként a vonatkozó – alább hivatkozott – kúriai gyakorlat is megerősít.

Az Inytv. 8. § rögzíti, hogy jog bejegyzésére okirat vagy jogerős bírósági határozat alapján kerülhet sor. A felhívott rendelkezésből nyilvánvaló, hogy az Inytv. okiratra vonatkozó rendelkezései – ideértve azok hiánya, hiányossága miatti jogkövetkezményeket is, az Inytv. 34. § (1) bekezdés szerinti kivétellel – törvény erejénél fogva nem alkalmazhatóak a jogerős bírósági határozat alapján indult eljárásban. A földhivatalnak jogerős bírósági határozat alapján indult eljárásban nincs jogszerű lehetősége arra, hogy annak tartalmát vizsgálja, felülbírálja, sőt a Kúria még a határozat semmissége esetén is kimondta a földhivatal bejegyzési kötelezettségét: „bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja (BH 389/2007.)”.

A hivatkozott elsőfokú határozatot megelőző eljárás nem vitás módon a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék fentebb hivatkozott számú jogerős ítéletei alapján indult (a továbbiakban: Ítélet).
A szerző álláspontja szerint az első- és a másodfokú hatóságnak az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell – kellett volna – alkalmaznia, azonban nevezett hatóságok ezt elmulasztották.

Az Inytv. 29. § alapján jogok bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését, megszűnését igazolja.

Tényként megállapítható, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) bekezdése alapján a bírói ítélet – amely jelen per tárgyát képező eljárás alapjául szolgált – közokirat. Kérelmezők rögzítik, hogy az Inytv. a bírói ítélet mint okirat vonatkozásában a többi okirattól eltérő – lényegesen enyhébb – követelményeket támaszt. Az Inytv. 30. § (1) bekezdése alapján elegendő, ha a bíróság jogerős és végrehajtható határozata bejegyezhető jogra vonatkozik. Jelen perben nyilvánvaló, hogy a társasház megalapítása bejegyezhető jognak tekinthető az Inytv. és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján.

Ezt erősíti meg az Inytv. 34. § (1) bekezdése, amely a jogerős ítélet tartalmára vonatkozóan az Inytv. 32. § (1) bekezdés szerinti formai követelményeket támasztja, amelyeknek az ítélet – az első- és másodfokú hatóság által sem vitatott módon – megfelelt. Tényként állapítható meg tehát, hogy a perbeli közigazgatási eljárás alapjául szolgáló Ítélet az Inytv. által támasztott valamennyi formai kelléknek megfelelt, amely körülményt egyébként az eljáró első- és másodfokú hatóság sem vitatta.

Az eljáró közigazgatási hatóságok azonban nem az Ítélet formai, hanem – jogellenes módon – a tartalmi elemeit vizsgálták, és ezzel kapcsolatban állapítottak meg olyan hiányosságokat, amely végül a támadott határozat meghozatalához vezetett.

A Kúria elvi éllel rámutatott, hogy a „földhivatalnak nincs jogi lehetősége arra, hogy egy jogerős bírósági ítélet tartalmát felülvizsgálja, köteles az abban foglaltakat teljesíteni … A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a … Fővárosi Bíróság sérelmezett ítéletét az erre jogosultak felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így a földhivatal az abban foglalt megkeresésnek megfelelően köteles volt a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére (BH 288/2009.)”. A földhivatal nemcsak bejegyezni köteles, de ennek elmulasztása esetén felel az okozott kárért, miként az a Kúria BH 76/2014. számú határozatában rögzítette: „a bírósági értesítés alapján az érintett ingatlanra vonatkozó széljegyzés elmulasztása esetén a földhivatal felel az ezzel okozati összefüggésben álló kárért”.
A tárgyi közigazgatási eljárásban az elsőfokú hatóság hiánypótlásra hívta fel az eljáró bíróságot, amelyet egyébként a bíróság teljesített a 2.P.XII.23.315/2010/47. számú, jogerős végzésével .
A Kúria egyebekben nem csak a bíróság, de a bírósági végrehajtó megkeresése esetén is kimondta a földhivatal feltétlen bejegyzési kötelezettségét: „az ingatlanügyi hatóság a kérelemhez kötöttség elve alapján a végrehajtó megkeresésére a bejegyzési kérelmet köteles teljesíteni (BH 251/2012.)”

A szerző álláspontja szerint a fenti széles körű és egybehangzó kúriai gyakorlat és a felhívott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság jogellenesen vizsgálta és kifogásolta az Ítélet tartalmát, holott erre jogi lehetősége nincs, nem lett volna.

A szerző álláspontja szerint nem helytálló és jogszabálysértő a másodfokú hatóság Inytv. 39. § (1) bekezdés illetve (3) bekezdés a) és h) pontjára történő hivatkozása is.

A felhívott rendelkezések ugyanis a hiánypótlást arra az esetre nézve szabályozzák, ha „a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van”. Ezen rendelkezés figyelemmel arra, hogy a tárgyi közigazgatási eljárás nem kérelemre, hanem hivatalbóli megkeresésre indult, nem alkalmazható. Irreleváns tehát az Inytv 39. § (3) bekezdés a) és h) pontjára hivatkozás, ugyanis a hiánypótlás felhívott szabályai csak kérelemre induló eljárásban alkalmazhatóak, jelen esetben ennek nem lett volna helye.

Összességében tehát rögzíthető, hogy jogilag a Földhivatal, az eljárása során a bírósági ítélettel létrehozott társasház bejegyzése ügyében téved, de ez önmagában sajnos még nem hozza létre a Társasházat, mert a bejegyzése elmaradt, addig is a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint kénytelen működni. A következő kérdés az, hogy ha alapos lesz az érintettek jogorvoslati eljárása vajon akkor visszamenőlegesen hozza létre a bejegyzés a Társasházat vagy a benyújtás időpontjában? A következő számban erre visszatérünk.

dr.Izsák Orsolya

Hozzászólás